José Cura | Miklósa Erika | Rost Andrea | Ramón Vargas

Tájékoztatjuk az Érdeklődőket, hogy az Operaestre minden jegy elkelt.
Felhívjuk továbbá a figyelmüket, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén a koncert átköltözik a Veszprém Arénába, ez esetben korlátozott számban további jegyek válnak elérhetővé.
Erről legkésőbb a koncert napján, 13.00 óra után nyújtunk tájékoztatást.
Megértésüket köszönjük.

A jubiláló, 15 éves fesztivál visszanyúl a gyökereihez, és operaestre invitálja a közönséget. Négy olyan világsztár lép együtt a színpadra, akik korábban mindannyian énekeltek már Veszprémben, így együtt azonban először láthatjuk és hallhatjuk őket.

José Cura világhírű argentin tenor fontos pillanatoknak volt szemtanúja, hiszen 2004. augusztus 5-én az ő operaáriáival kezdődött a VeszprémFest története. 6 évvel később ismét a fesztivál fellépői között köszönthettük egy operagála keretében. Miklósa Erika Kossuth-, Liszt Ferenc- és Príma Primissima-díjas koloratúrszoprán énekesnő először 2006-ban lépett a fesztivál színpadára az Éj királynője szerepében, majd 2008-ban Ramón Vargas-szal énekelt közösen egy operagálán, 2012-ben pedig a Don Pasquale-ban Norina szerepében aratott nagy sikert. Ramón Vargas, a mexikói születésű, szintén a világ legnagyobbjai közt számon tartott tenor is harmadszor tér vissza Veszprémbe, hiszen 2005-ben - Rost Andreával - Verdi Rigolettójában, 2008-ban pedig a már említett operagálán hallhattuk őt. Rost Andrea, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Príma Primissima-díjjal kitűntetett szoprán operaénekes pedig 2005-ös nagysikerű fellépése, Gilda szerepe után énekel újra a VeszprémFesten, akkori partnerével, Ramón Vargas-szal egy színpadon.

Régi ismerősként köszönthetjük tehát mindannyiukat Veszprémben. És ami még különlegesebbé teszi a 2018-as programot, hogy így négyen először énekelnek együtt, egy színpadon.

Sok okunk van tehát az ünneplésre, tartsanak velünk!

Közreműködik: Miklósa Erika, Rost Andrea, José Cura, Ramón Vargas, A Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Kocsár Balázs
Főzeneigazgató

• R. Leoncavallo: I Pagliacci (Bajazzók): Prologo (Prológ) ( Cura)
• Salute ufficiale - Greetings - Köszöntő
• W.A. Mozart: Die Zauberflöte (A varázsfuvola) ”Der Hölle Rache kocht in meinem Herzen” (Az Éj királynője áriája a II. felvonásból) (Miklósa)
• W.A. Mozart: La clemenza di Tito (Titusz kegyelme) ”Se all'impero amici Dei" (Titusz áriája a II. felvonásból) (Vargas)
• W.A. Mozart: Don Giovanni ”Là ci darem la mano” (Don Giovanni és Zerlina kettőse az I. felvonásból) ( Miklósa-Cura)
• Ch. Gounod: Romeo et Juliette (Romeo és Júlia) ”Je veux vivre” (Júlia keringője) (Rost)
• R. Leoncavallo: I Pagliacci (Bajazzók) - Intermezzo - Orchester
• R. Leoncavallo: I Pagliacci (Bajazzók): ”Vesti la giubba!” (Canio áriája) (Cura)
• R. Leoncavallo: I Pagliacci (Bajazzók) ”Qual fiamma avea nel guardo! Stridono lassù” (Nedda áriája) (Rost)
• G. Donizetti: L'elisir d'amore (Szerelmi bájital) ”Una furtiva lagrima” (Nemorino románca) (Vargas)
• G. Donizetti: L’elisir d'amore (Szerelmi bájital) ”Caro elisir sei mio - Esulti pur la barbara" (Adina és Nemorino kettőse a II. felvonásból) (Rost-Vargas)

Szünet - Interval

• G. Verdi: Don Carlo: ”Dio, che nell'alma infondere amor” (Szabadságkettős) Cura-Vargas)
• G. Verdi: Rigoletto ”Caro nome” (Gilda áriája az I. felvonásból) (Miklósa)
• G. Verdi: Rigoletto ”È il sol dell’anima” (Gilda és a Herceg kettőse az I. felvonásból) (Miklósa-Vargas)
• G. Verdi: Luisa Miller ”Quando le sere al placido” (Rodolfo áriája a II. felvonásból) (Vargas)
• G. Verdi: Otello "Niun mi tema" (Otello halála) (Cura)
• F. Cilea: L’Arlesiana ”È la solita storia del pastore” (Federico áriája a II. felvonásból) (Vargas)
• G. Verdi: La Traviata ”Parigi, o cara” (Violetta és Alfredo kettőse a III. felvonásból) (Miklósa-Cura)
• G. Puccini: Manon Lescaut - Intermezzo - Orchester
• G. Puccini: Tosca ”Non, la sospiri la nostra casetta” (Tosca és Cavaradossi kettőse az I. felvonásból) (Rost-Cura)
• G. Puccini: Tosca ”Vissi d’arte” (Tosca imája) (Rost)
• G. Puccini: Tosca ” È lucevan le stelle” (Levélária) (Cura)
• G. Puccini: La Bohème (Bohémélet) O soave fanciulla” (Mimi és Rodolfo kettőse az I. felvonásból) (Rost-Vargas)
• L. Bernstein: Candide - Aira of Kunigunda áriája (Miklósa)
• L. Bernstein: West Side Story - Tonight (Ma éjjel) (Rost,Miklósa-Vargas,Cura)

José Cura

A karakterek mélyen átélt és eredeti értelmezésű megformálásáról, valamint a szokatlan és innovatív koncertjeiről ismert világhírű tenor, José Cura neve rendszeresen feltűnik a legnevesebb színházak plakátjain.

De Cura több, mint egy operaénekes sztár: képzett zeneszerző és karmester, opera rendező, díszlettervező, briliáns előadó és született showman, a legmagasabb színvonalú zene elkötelezettje a szórakoztatásban és a tanításban egyaránt.

1991. óta tartó karrierje során a tradicionális olasz és francia zenei repertoár egyik legkiválóbb előadójaként a világ legnevesebb színházainak vált rendszeres fellépőjévé. Otello, Stiffelio, Sansón, Canio, Calaf, Dick Johnson és Cavaradossi legendás megformálójaként, 2017-ben két új, nagyszerű szereppel szerzett elismerést: Richard Wagner Tannhauserjeként és Benjamin Britten Peter Grimes-jeként.

1999-től karmesterként is láthatjuk őt a színpadon. Olyan kiváló zenekarokkal dolgozott együtt többek között, mint a Londoni Filharmonikusok, a Londoni Szimfonikusok, a Bécsi Filharmonikusok, a Varsói Szimfonikus Zenekar, a Toscanini Orchestra és a magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

2007-ben rendezői és díszlettervezői karrierje is útnak indult, azóta darabjaival újra és újra kivívja a közönség és a kritikusok egyöntetű dicséretét. Rendezései, mint a  La Commedia è finite, Samson et Dalila (Sámson és Delila), La Rondine (A fecske), a Cavalleria Rusticana (Parasztbecsület), a Pagliacci (Bajazzók) , a Buenos Aires-i Teatro Colónban rendezett Otello, a Svéd Királyi Opera számára készült Scandinavian bohème, a 2016-ban az Opéra Royal de Wallonie-ban színpadra állított Turandot, valamint a 2017-ben, a bonni operában megrendezett Peter Grimes a kiemelkedő rendezők közé emelte a művészt.

2015 májusában Cura megkapta a Prágai Szimfonikus Zenekar “Artist in Residence” státuszát; szezononként két szimfonikus koncerten vezényli őket, és több darabját, mint például a Magnificat, Ecce Homo és a Modust is közösen mutatták be. Sőt mi több, Ariel Ramirez híres műveinek, a Misa Criollának és Navidad Nuestrának Cura által hangszerelt szimfonikus verzióját is a zenekar előadásában hallgathatta meg a világon először a közönség.

Az argentin szenátus 2015 júniusában José Curát Domingo Faustino Sarmiento Prize díjjal tüntette ki a kultúra és oktatás területén elért eredményeiért, 2017 novemberében pedig az argentin National University of Rosario Professor Honoris Causa címet adományozott a művésznek.

Mikósa Erika

Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima-díjas koloratúrszoprán énekesnő.

Tizenévesen atletizált, majd egy baleset miatt abba kellett hagynia a versenyzést, így kedvtelésből az éneklés felé fordult. Alig három év elteltével, 19 évesen – minden idők legfiatalabbjaként – szerződtették a Magyar Állami Operaházhoz. Első külföldi fellépése 1992-ben, Brüsszelben volt, Hamari Júlia meghívásának köszön-hetően. Még ebben az évben Mannheimben mutatkozott be A varázsfuvola Éj királynőjének szerepében, amellyel csakhamar meghódította a világ összes jelentős színpadát Londontól Párizsig, Münchentől New Yorkig, és ő lett a legkeresettebb művész ebben a szerepben, amelyet mára több mint ötszázszor énekelt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola konzervatóriuma után, 1996-ban külföldön képezte magát: előbb a philadelphiai Academy of Vocal Arts, majd a milánói Scala ösztöndíjasaként.

1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, ahol szopránszerepek sorát énekelte és énekli azóta is: A denevér Adéljától a Rigoletto Gildáján keresztül a Szöktetés a szerájból Constanzajáig. 2004-től állandó fellépője a New York-i Metropolitannek. A fajsúlyos szerepek mellett előszeretettel szerepel vígoperákban is, például Adéle grófnőként Rossini Ory grófjában, melyben a Szegedi Nemzeti Színházban, legutóbb pedig a Malmöi Operában énekelt. Az opera műfaja mellett szívesen kalandozik a musical, az operett világába is; számos exkluzív gálakoncert főszereplője.

A 2015-2016-os szezonban a West Side Story Mariájaként, a Hunyadi László Gara Máriájaként láthatták a nézők a Magyar Állami Operaházban. A Traviata főszerepében pedig 2016-ban, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon debütált. Emellett az évad másik fontos pillanata számára a pályafutásának 25. évfordulójára rendezett jubileumi koncert volt az Erkel Színházban.

Szívén viseli az egészséggel, a sporttal, a jótékonysággal és tehetséggondozással kapcsolatos ügyeket is, 2011-ben az önkéntesség magyarországi nagykövete volt, 2012-ben Nemzetközi Fair Play díjat kapott. 2013-ban, amikor Los Angelesben énekelt, átrepült New Yorkba, hogy lefussa a maratont.

Pályája során bejárta a világot, de lakhelye mindvégig Magyarország maradt, egy bakonyi kis faluban él.

Ramón Vargas

Ramón Vargas korunk legkiemelkedőbb, és a világ legkeresettebb tenor énekeseinek egyike. Mexikóvárosban egy kilencgyermekes családban, hetedikként látta meg a napvilágot. 9 évesen kezdett énekelni, amikor szülővárosában csatlakozott a Basilica of Guadalupe fiúkórusához, ezt követően Mexikóvárosban, a Cardenal Miranda Intézetben tanult.

1982-ben Monterreyben debütált Haydn Lo Speziale (A patikus) című operájában. A következő évben elénekelte Fenton szerepét Verdi Falstaffjában, majd ezt követően Don Ottavio szerepét Mozart Don Giovanni című művében. 1986-ban Ausztriába költözött, ahol a Bécsi Állami Operában folytatott zenei tanulmányokat.

Ramón Vargas nemzetközi karrierje 1992-ben indult, amikor a New York Metropolitan Opera felkérte, hogy helyettesítse Luciano Pavarottit, és énekelje el Edgardo szerepét June Anderson mellett. Nem sokkal ezután, 1993-ban debütált a La Scala színpadán, ahol Fenton szerepét énekelte Strehler új, a Falstaff százéves évfordulójára készített produkciójában.

Napjainkban rendszeresen és nagy sikerrel lép fel a világ vezető operaházaiban, néhány példa az előadások közül: Buenos Aires Teatro Colón (La Favorita - A kegyencnő), London Royal Opera House (Un ballo in maschera - Az álarcosbál, La bohème - Bohémélet, Rigoletto, La traviata), Milánó, La Scala (Falstaff, Rigoletto, La traviata), New York, Metropolitan Opera (Attila, La bohème - Bohémélet, Il barbiere di Siviglia - A sevillai borbély, La Cenerentola - Hamupipőke, L'elisir d’amore - Szerelmi bájital, Lucia di Lammermoor - Lammermoori Lucia, Rigoletto, Der Rosenkavalier - A rózsalovag), Madrid, Teatro Real (Werther), Párizs, Opéra-Bastille (Rigoletto, La traviata), San Francisco Opera (Un ballo in maschera - Az álarcosbál, L'elisir d’amore - Szerelmi bájital, Lucia di Lammermoor - Lammermoori Lucia), Bécsi Állami Opera (La bohème - Bohémélet, L'elisir d’amore - Szerelmi bájital, Lucia di Lammermoor - Lammermoori Lucia, Maria Stuarda - Stuart Mária, Roberto Devereux), Verona Arena (Il barbiere di Siviglia - A sevillai borbély, Rigoletto).

Operaénekesi karrierje mellett kiváló koncerténekes, széles repertoárjában a klasszikus olasz daloktól a romantikus német műdalokon át, a 19. és 20. századi francia, mexikói és spanyol szerzők dalai egyaránt helyet kapnak.

2000-ben a Brit Opera az Év Művészévé választotta. 2001-ben a German Phono Academy az év énekesének járó ECHO Klassik díját vehette át. Az osztrák Festpiele magazin 1999. óta minden évben első helyre sorolja a világ legjobb tenor énekesei között.

Bécsben, Ausztriában él feleségével, Amaliával és két fiú gyermekükkel, Fernandóval és Rodrigóval.

Rost Andrea

Kossuth-, Liszt Ferenc-, Prima Primissima díjas operaénekes (szoprán), érdemes művész 

A Rigoletto Gildájára és a Traviata Violettájára gondolva Rost Andrea alakításai megkerülhetetlenek az újkori operajátszás történetében. A világhírű szoprán neve mára fogalommá vált a hazai és nemzetközi operaéletben. Az énekesnő bejárta az operavilág legnagyobb színpadait, hangját pedig az operairodalom számos jelentős szopránszerepében megmutatta.

A művésznő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte diplomáját, s már főiskolásként elénekelte Júlia szerepét Gounod operájában a Magyar Állami Operaház színpadán. Nemzetközi karrierje nem sokkal a főiskola után indult, amikor a Wiener Staatsoper magánénekeseként énekelte első híres szerepeit, melyek alapjaiban meghatározták későbbi  pályafutását. Adina, Susanna és Lammermoori Lucia mellett énekelte Violetta szerepét is, mely később szinte a védjegyévé vált. A világhír felé Riccardo Muti indította el, aki meghívta a Milánói Scala 1994-es Rigoletto bemutatójára, ahol másik emblematikus szerepével, Gildával aratott átütő sikert. Ezt követően sorra kapta a felkéréseket a világ legjelentősebb dalszínházaiból, London, Párizs és Madrid meghódítása után a tengerentúlon is hatalmas sikereket aratott: énekelt New Yorkban, Los Angelesben és Washingtonban is. A nívós operaházakban napjaink legnagyobb karmestereivel dolgozott együtt, köztük Solti Györggyel, Nikolaus Harnoncourttal és Claudio Abbadóval.

A színpad és az operaelőadások mellett megszámlálhatatlan koncertet adott a világ nagy hangversenytermeiben, valamint számos CD-, illetve DVD-felvételen működött közre. Népszerűsége és aktivitása továbbra is töretlen, kapukat nyitva az új műfajok felé. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a közelmúltban több hangoskönyvhöz kölcsönözte beszédhangját.