Gregory Porter

A 45 éves amerikai jazzénekes először jár Magyarországon. Már első albuma, a 2010-es Water is Grammy-jelölést kapott, 2014-ben pedig harmadik, Liquid Spirit című albuma a Legjobb Énekes Jazzalbum kategóriában el is nyerte a Grammy-díjat. Az Egyesült Királyságban ugyanez a lemez több mint 100 000 eladott példánnyal 2014 végére aranylemezzé vált, 2015-ben pedig Gregory a JazzFM Awardson másodszor is elnyerte Az Év Nemzetközi Jazzművésze díjat. Amerikai és európai önálló koncertjei mellett rendszeresen vendégszerepel más előadók albumain, korunk egyik legkeresettebb jazzénekese.

Hangjával, amely hol simogat téged, hol ütközik veled, hol átölel, hol éppen lelkesít, Gregory Porter az énektudás olyan szintjét mutatja meg, amely nem kisebb jazznagyság, mint Wynton Marsalis elismerését is kivívta, fantasztikus fiatal énekesként jellemezve debütáló lemeze, a Water kapcsán. A lemez az időtlenség érzetét kelti, megidézve a blues, a gospel és a soul óriási tehetségeit, akik Porter saját bevallása szerint hatással voltak rá karrierje során. Néhányuk neve ismerősen cseng: Nat King Cole, Joe Williams, Donny Hathaway, mások viszont – mint például a templomi lelkipásztor, akit gyerekkorában hallgatott – talán sose tudják meg, milyen szerepet játszottak Porter művészi fejlődésében.

Második albuma, a Be Good 2012 elején jelent meg a Motéma Recordsnál, nagy elismerést kivívva mind Európában, mind Amerikában. Ezt követte legutóbbi, 2013-as Liquid Spirit című albuma a Blue Note Recordsnál. A 14 számot tartalmazó Liquid Spirit újabb igazolása annak, miért jutott Porter a mai jazz- és R&B-énekesek topkategóriájába. A lemezen szerepel 10 eredeti szerzemény is, amely Porter veleszületett tehetségét mutatja olyan szívbemarkoló számok megírásában, melyek saját élményekből táplálkoznak, és elbeszélő jelleggel gyakorolnak érzelmi hatást a hallgatóra. Ezek mellett helyet kaptak még olyan jazz standard-ek izgalmas feldolgozásai is, mint az „I Fall In Love Too Easily”, a „Lonesome Lover” Abbey Lincolntól vagy Ramsey Lewis sikere, a „The ‘In’ Crowd”.

„Egyértelműen jazzénekesnek tartom magam, de élvezem a bluest, a southern soult és a gospelt is” – vallja Porter. „Ezek elemei mind utat találnak maguknak a zenémben. És mindig kihallom őket a jazzből.”

S valóban, Portert ma az egyik leginkább magával ragadó bariton hangnak tartják. Hatalmas lelket sugároz, amely egyszerre közvetít érzelmeket és intellektualitást, anélkül, hogy a dalok előadásában a legkisebb hangi manír is fellelhető lenne. Nate Chinen ezt írta a New York Times-ban: „Gregory Porterben megtalálható minden, amit egy férfi jazzénekestől elvársz, és egy-két olyan dolog is, amiről nem is tudtad, hogy elvárod.” A Jazz Times hasábjain Dee Dee Bridgewater jazzelőadó így méltatja: „Régóta nem volt ilyen férfi jazzénekesünk. Szerzeményei is gyönyörűek. Csodás történetek mesélője.”

Porter mindig egy speciálisan átalakított „flat cap” sapkát visel nyilvános megjelenésein. Egy interjúban megkérdezték tőle, mi is ez a nem szokványos fejfedő? „Volt néhány műtétem a bőrömön, úgyhogy egy ideje ilyen a külsőm, s egy darabig még ilyen is marad. Az emberek most már így ismernek. Ez csak az, aminek látszik.”

Veszprémben legújabb lemezét, a Take Me To The Alley-t mutatja be (megjelenés 2016. május), de emellett természetesen elhangzanak korábbi, legismertebb dalai is.

Fellépők:
Gregory Porter – Ének
Tivon Pennicott – Tenor szaxofon
Chip Crawford – Zongora
Jahmal Nichols – Nagybőgő
Emanuel Harrold – Dobok

Videók

Hivatalos weboldal

Gregory Porter official page